kicsikét megszomorodtam tegnap és ma délután újra rám tört. hiányzik nagyon és hiába ígérte, hogy holnap sokat együtt leszünk, végül ez nem így lesz. aztán azon is meg vagyok szomorodva, hogy én olyan normális vagyok, de komolyan (most próbáljunk meg elvonatkoztatni a blogtól, mármint ahogy azon keresztül festek) és semmi nincs rendben körülöttem. nagyon szeretnék munkát és pasit. perpillanat már nem is csak úgy a levegőbe kiabálom ezeket, hanem egy bizonyos munkát és egy bizonyos pasit. reálisan nézve nincs esély egyikre sem. igaziból kívánnom se illene egyiket sem. elvileg nem fogok semmit tenni a kiváráson kívül, meg persze azon kívül, hogy mindkét ügyben elmondtam az álláspontom, és a határozott vágyam, hogy akarom őket. ennél többet nem tudok, meg nem is akarok tenni. asszem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése