a nagy nihilen átsejlik azért, h rossz vége lesz ennek és sztem csak a sokk miatt nem érzek semmit. a sokk az igazság miatt van rajtam. és ami arra enged következtetni, h baj lesz, az egy hasonlóan fésült frufru (!) láttán feltörő sírásvágy, meg egy testalkatra első pillanatra hasonlító férfi feltűnésekor érzett gyomorösszeugrással járó szívroham.
én nem is tudom volt-e valaha ilyen, hogy az agyam konkrétan letilt a gondolkodásról. néha bevillannak képek, de azonnal függöny és nem engedi tovább burjánzani a bevillanást, hanem sötétség és vmi másra koncentrál. nagyon durva.
tényleg csak nyávogás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése