2012. november 13., kedd

azt kell. hogy mondjam, nagyon finom levest főztem. a második tányérral eszem épp belőle. azt még mindig nonszensznek tartom, hogy órákig kelljen főzni, de a másfél órával sztem még így is elég jól megúsztam. képtelen voltam feldolgozni a normál húsleves főzést és inkább úgy csináltam, ahogy vmi régi tankönyvemből rémlik (igen). olyasmi volt, hogy megpirítjuk előbb a húst, aztán kezdjük el főzni. ennek mindenféle oka van, de engem csak az érdekelt, hogy esetleg kevesebb ideig kell főzni. és mivel az alsócombfilét és a zúzát szeretem, azt főztem bele. kétlem, hogy recept szerint lenne ilyen, de nyilván pont bármiből lehet főzni. félidőig még szomorkodtam, mert a szokásos víz íze volt a levesnek, de aztán beleöntöttem egy csomó ételízesítőt és akkor csoda történt. én alapvetően ételízesítő ellenes vagyok, csak mert, de be kell látnom, hogy anélkül nem igazán lehet főzni. meg mióta találtam olyat, amiben semmi szerintem káros nincs, csak só, meg szárított fűszerek, azóta bátrabban használom. semmi ízvarázs és hasonló, nátrium glutamát, meg tartósítószerek, mert attól hányok. örülök, hogy ilyen hosszan tudom mondani a semmit a főzésről (is). annyi még, hogy olyan könnyed lett ez a leves és mégis ízes, ügyes vagyok, na. semmi mellék- és utóíz a szájban, semmi zsírosság. hahh.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése