tényleg

úgy jöttem haza, hogy ha útközben nem megyek dunának, akkor hazaérve iszom, aztán egész este mindenféle hülyeséget blogolok, ami csak a szívemet nyomja, majd olyat alszom, hogy csak na. ehhez képest, mire hazaértem már blogolni se volt kedvem, csak feküdni és bámulni magam elé. közben kómaszerűen elaludtam, aztán felébredtem, most pedig iszom, bár semmi kedvem. remélem legalább jót alszom majd a bortól. be van dagadva a fejem, allergiás az orrom, ki van száradva a szám, a gyomorsavam meg se említem. vannak elképzeléseim mi lesz az erre megivott bor után, de már nem érdekel az se. egyébként ülhetnék most itt elégedetten is, de nem, az univerzum megelégelte, hogy az elmúlt időben kegyes volt hozzám pénztéren. á, vagy lehet, hogy  most  majd akkor kedvez pasifronton? ha igen, akkor megbocsátom a mai napot, egye fene. hogy ne legyek félreérthető, ehhez az kell, hogy ő végre engem válasszon, ideköltözzön és örökkön-örökké együtt éljünk, mint család a gyerekeinkkel. remélem ez így világos.