2013. május 3., péntek
és sajnos ma, bár sokat voltunk együtt, csak dolgoztunk, kajáltunk és könyvesboltban voltunk és én majd megvesztem, h legalább megölelgethessem. de nem lehetett, csak icipicit hozzábújni. ettől kb megbolondultam. és visítozni lett volna kedvem, h miért, miért, miért megy haza és miért nem marad velem. főleg, h tegnap láttam az egész családot együtt. ezek egyszerűen nem illenek egymáshoz semmilyen szinten. nem nagyon tudom miért, de ezt meg is mondtam neki. ő ilyeneken nem sértődik meg. nem tudtam normálisan kifejezni magam, h ne legyek azért se bunkó, se bántó mégse, sokat nyökögtem is, de ettől függetlenül tökéletesen értette mire gondolok. és még egyet is ért egyébként. csak fogadalmat tett ugye. hát faszom.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése