ma is borzasztó későn keltem, mert nem volt semmi,

ma is borzasztó későn keltem, mert nem volt semmi, ami motiválna. aztán eldöntöttem, h átrendezem a lakás egy részét, mert viselhetetlen a kupleráj ott, pedig egyébként igyekszem rendet tartani, de az egy speciális rész és számomra kezelhetetlen. emlékszem hogy örültem anno, mikor olyanra lett átrendezve, amilyen most és akkor nagyon is szuperül megfelelt a funkciójának. de mára átalakultak a szokásaim és a dolgok jellege körülöttem és már régóta nyomaszt a folyamatos rendetlenség. egy ideig volt mentségem rá, aztán már csak keresgéltem a kifogásokat, ma pedig felszámoltam az egészet. sajnos nagyon sokára kezdtem hozzá, érdemben talán este 7 körül és mostanáig pakoltam, de nem lettem kész. hiába keltem későn, mostanra olyan fáradt és álmos vagyok, h nem bírom tovább. kár, mert szeretek ilyesmikkel egy nap alatt végezni és olyan jó másnap az új lakásra ébredni. de érzem, h nem megy. ahogy fáradok, úgy lassulok is, mind fizikailag, mind szellemileg és a nagy szelektálásban, pakolásban minden téren szükségem van magamra. holnap újra semmi kedvem nem lesz felkelni, főleg nem erre az átmeneti állapotra, de majd vhogy csak összeszedődöm. és ha ezek után sem tudom tartani a rendet, akkor nem tudom mit csinálok magammal.