nehezített most a pálya, van vmi, ami fáj, és eleinte nem foglalkoztam vele, de most meg már aggódom és épp azt nézegettem a neten, hogy milyen orvoshoz futhatnék. vagy mi legyen. próbálok visszaemlékezni, hogy szokott-e nekem valaha így fájni és csak várjak, vagy nem és szaladjak azonnal gyógyszerért.
mindemellett nem bírok nem rá gondolni, ami botrány. egyik este valószínűleg meg is őrültem, mert vagy egy órát táncoltam magamban a hálóban és közben persze csak őt láttam magam előtt. a végén még egy pohár bor is lecsúszott, ami nem tragédia, csak én próbálom annak feltüntetni, hogy ne váljon szokásommá. a bor után tovább durvult a helyzet, mármint még jobban éreztem magam, de inkább az ő hiányát, amibe kész voltam belegebedni akkor és ott, ami iszonyú azonnalráakarokugrani érzésben jelentkezett. aztán még fekve és félálomban is táncoltam, ami így leírva nekem is furán hat, de ezt csináltam, arra azért tisztán emlékszem.
elég nehéz a gyógyulásra koncentrálnom úgy, hogy állandóan csak a bizsergés megy, ami így inkább ugye fájdalom, meg közben meg is jött, ami külön öröm most (amúgy igen), és még így sem tudok nem arra gondolni, hogy hogy nézett legutóbb. azt a nézést be kell tiltanom, mert nem helyénvaló, ráadásul tönkretesz és most szó szerint fájdalmakat okoz. a helyzetem bizarr.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése