nagyon rég sírtam, de hogy mennyire azt csak az sejteti, hogy a kisállat hallva a bőgős kiselőadásomat, rémülten pislog, a földre tapadva, szinte kúszva ugrál és a végtelenségig le van döbbenve az egésztől. mikor pedig bőgős hangon hozzá szóltam, h megnyugtassam, még jobban megijedt és szemrehányóan nézett közben, hogy ezt a hangot mégis hogy képzelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése