tényleg

a lakás egyre tisztább és üresebb. nem mondom, hogy nem fért rá egy nagy takarítás, de azért nem feltétlen örülök neki. úgy kezdődött - és ez a jó rész - hogy miatta egyszerűen jobb az általános közérzetem, ami mindig azt hozza magával, hogy a környezetemmel is jobban törődöm. így lett rend a konyhában és nappaliban. nagyon nehéz volt, mert a nappali egy részéről már lemondtam lélekben, de lassan csak megoldódott. aztán jött a lakás többi része. egyik éjjel hajnal kettőig suvickoltam, kapartam, vakartam, kitermeltem egy csomó szemetet. ebben a takarításban volt már némi feszültség levezetés is, meg gondolkodás közben, de még ezt is pozitív történésként éltem meg. ma viszont, a szuper napunk után csillog-villog a hűtő, rend lett a kamrában, és tovább tökéletesedett a konyha is. három 60 literes szemetes zsák lett tele azt se tudom mikkel. szeretek kidobálni mindent, amit érek és felmerül, h minek is van nekem ilyenem. ha nem lenne ilyen késő, nekiállnék az előszobának is. majd máskor.