tényleg csak nyávogás
2012. szeptember 28., péntek
túl sokat beszélek róla túl sokaknak. érzem, hogy sok, érzem, hogy tartsam meg most már magamnak. és unom az elkerekedő szemeket, a furcsálló hümmögéseket, a kéretlen véleményeket, az értetlenkedést, a döbbenetet, a kérdéseket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése