a belső nihilem tegnap kezdett feszültségbe fordulni, aztán ma meg szomorúságba. most nem tudom, h örüljek-e, h kezdek érezni, vagy se. egyébként gondolkodni nem tudok, eliveleg az időre bízom magam. mármint azt, h kiderüljön hogy tudok viszonyulni a szerintem új felálláshoz (szerinte nincs új felállás). el se tudom képzelni mi lesz a végeredmény e tekintetben. és hogy mit érzek még? feladást. nagyon érdekes, de mintha feladtam volna. ezek szerint tényleg nagyon bíztam abban, h lehet ebből vmi. kíváncsi vagyok ezzel az érzéssel mi lesz. egyelőre minden reményteli gondolatom blokkolva van. mi lesz vajon velük. visszaléptem legalább ötöt és egyáltalán nem tudom mihez hogy viszonyuljak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése