tényleg

ma a boltban megint őrült módjára megkívántam ezt a paradicsomos tököt. nagyon reméltem, h nem lesz tök, mint ahogy a legtöbb helyen már nincs is. na itt volt. annyira éreztem a számban az ízét, h nem bírtam ellenállni, pedig mennyire szarul voltam tőle múltkor, mikor éjjel bezabáltam 3 adagnyit kb. kiválasztottam a legeslegkisebb tököt és vettem darált húst, hogy csak kis részét csinálhassam meg paradicsomosan, a többit meg megtöltöm, vagy mittudomén, lesz vmi a darált marhával.

most főztem meg, uzsonnára*. a lehető legkisebb darabot vágtam le a tök végéből és még így is sok lett. nem nagyon értem. azt hiszem nem főztem eleget, mert nem állt úgy össze, mint eddig. azért íz íz megvan, nagyon finom, de csak alig mertem enni belőle, mert amúgy is fáj a hasam, nem akartam tovább rontani a helyzeten. rontottam. vettem be dipankrint, nospát. ki tudja lehet-e ezeket így egymásra halmozni. most már mindegy. remélem egyszer le tudok állni a tökkel, mert nem lesz ez így jó. mit kívánok rajta ennyire?

*ebédre végül bolti szusit ettem, mert éreztem, h megy le a vércukor szintem és szendvicset nem akartam enni, meg ezt is olyan hihetetlen erővel kívántam meg, hogy még az ára sem riasztott el. még a parkolóban betömtem a kocsiban ülve. jobb is lett utána rögtön. nekem elég kis adagnak tűnt, mégis jóllaktam vele. remélem erre nem fogok rákattanni, mert nagyon drága és nem tesz nekem jót a sok alga