2012. november 6., kedd

ma olyanban volt részem, hoyg pofám leszakad, komolyan. ha nem tudom, hogy alapvetően normális vagyok, le is köpném magam. persze bőven lehet, hoyg téveszméim vannak és már rég nem vagyok normális, csak nem esik le. mert az nem lehet normális, hogy épp csak megtörlöm a szám, máris puszit adok vele az ellenpontom helyes kis pofijára.

3 megjegyzés:

  1. Én szerintem szinte semmit nem tudok erről az egészről, csak amit itt néhány hete olvasok. De végső soron ez miért is meglepő ebben a szituban?

    VálaszTörlés
  2. hát nem lenne muszáj találkoznunk

    VálaszTörlés