tényleg

voltam ma anyukájánál, h a munkaügyemről beszéljünk. hálistennek rég lehiggadtam már ugye és nem voltak vízióim, miszerint minden bevallódik, meg kiderül, meg mit tudom én. és így is lett. nem volt semmi. anyukája mint egy forgószél, úgy létezik, szóval gyorsan végeztünk is egymással. közben jutott eszembe csak, szóval semmi előre rákészülés, h az ő hazugságából kimosakodjak, úgyhoyg azt azért megjegyeztem és ennyi. arra mondjuk bagy okosan nem számítottam, h megkérdezi majd mi volt a valódi ok, így hebegtem-habogtam vmit holmi hisztiről, amit nem szándékoztam részletezni és kész. értetlenkedett egy sort, aztán részéről is annyi volt. azt mondta annyi idiótaságot látott már életében, h annyira nem akadt fenn, de azért nem értette mi van. aztán kölcsönadott egy könyvet, h olvassam el, neki most úgysincs ideje.